Csemiczky Miklós 2001-ben bemutatott darabja a kortárs zeneszerző eszközeivel láttatja a szent fiát sirató anya fájdalmát. A XIII. századból származó himnusz magyar fordításai közül Babits Mihály és Sík Sándor munkái a legismertebbek, megzenésítésük pedig Pergolesitől Dvořákon át Penderecki-ig évszázadokon keresztül foglalkoztatta a zeneszerzőket. Csemiczky három nagy egységre tagolja a némileg rövidített szöveget, melyben a kórus mellett fontos szerepet szán a mezzoszoprán szólistának is, aki Máriát jeleníti meg. A darab befejezése nem egy dicsőséges Paradicsomba-menetel, hanem inkább egy vágyakozó, sóhajtásszerű amen.
A koncerten a Kodály Filharmonikusok mellett a Kodály Kórus a Nagyváradi Filharmónia Énekkarával egészül ki, mely 1997-ben vált hivatásos együttessé, Corneliu Rimbu kezdeményezésére. A Nagyváradi Egyetemen ebben az időben már működő zenei felsőfokú oktatás biztos hátteret nyújtott képzett énekkari tagok toborzására. Az együttes Avram Geoldeș karnagy szakmai munkájának köszönhetően rövid idő alatt látványos minőségi fejlődésen ment át.
A szólista Jónás Krisztina énekművész felsőfokú tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Pászthy Júliánál fejezte be, 1998-ban. Több ízben vett részt Walter C. Moore Brahms, Schumann és Wolf kurzusán, valamint Hamari Júlia és Anna Reinolds mesterkurzusain. Három egymást követő évben (1999, 2000, 2001) elnyerte a Fischer Annie előadóművészeti ösztöndíjat. 2001-ben bejutott a Schärding Barokk Énekverseny döntőjébe. 2002-ben megalapította a Bükki Művészeti Napokat, majd a Bükk Kultúrájáért Művészeti Alapítványt. 2003-ban Soros ösztöndíjban részesült, majd előadóművészi tevékenységéért két alkalommal Artisjus-díjat kapott (1996, 2001).
Műsor:
Csemiczky M.: Stabat Mater
G. Verdi: Quattro pezzi sacri
Közreműködik:
Jónás Krisztina – ének
Kodály Kórus Debrecen
Nagyváradi Állami Filharmónia Énekkara (karigazgató: Lászlóffy Zsolt)
Kodály Filharmonikusok Debrecen