Kevés olyan komponistát ismerünk, aki nem csak saját műveivel írta be nevét a zenetörténetbe, hanem más szerzők érdekében végzett szolgálataival is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ebbe a szűk körbe tartozik – Liszt Ferenc mellett – Felix Mendelssohn-Bartholdy is, aki a Máté-passió 1829-es lipcsei előadásával Johann Sebastian Bach műveinek máig tartó reneszánszát indította el. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 23. November 2021 19:30
ILLÉS PRÓFÉTA ORATÓRIUMA
Műsor:
Mendelssohn: Éliás, op. 70.
Közreműködik:
Rost Andrea, Wiedemann Bernadett, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt – ének
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Kovács László
Kevés olyan komponistát ismerünk, aki nem csak saját műveivel írta be nevét a zenetörténetbe, hanem más szerzők érdekében végzett szolgálataival is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ebbe a szűk körbe tartozik – Liszt Ferenc mellett – Felix Mendelssohn-Bartholdy is, aki a Máté-passió 1829-es lipcsei előadásával Johann Sebastian Bach műveinek máig tartó reneszánszát indította el. Mendelssohn életének alakulása ugyanakkor több szempontból is Mozartra utal. Ő is csodagyerekként indult, és mindössze harmincnyolc év adatott számára, hogy megalkossa remekművekben gazdag életművét. Tizenhét évesen bemutatott Szentivánéji álom-nyitánya már egy tökéletesen felkészült, egyéni hangú zeneszerzőről tanúskodik. A zenetörténészek a korai romantika képviselői közé sorolják, aki a klasszikus és barokk hagyományok talaján alkotta meg hangvételében és érzelmeiben már ízig-vérig XIX. századi műveit.
Mendelssohn európai hangversenykörútjai után előbb Düsseldorfban vállalt állást, majd 1835-től a nagyhírű lipcsei Gewandhaus zenekar vezetőjeként szerzett érdemeket. Ebben az időszakban születtek nagyszabású bibliai oratóriumai, a Paulus és az Éliás. Előbbi bemutatása után született meg az Éliás megírásának terve. Szövegírójával, Julius Schubringgal való együttműködése azonban megszakadt és csak az 1840-es évtized közepén tért vissza a kompozícióhoz. Ekkor ugyanis a Birminghami Zenei Fesztiváltól kapott felkérést egy új oratórium megírására. Az ősbemutatóra 1846 nyarán került sor, de ezután még egy alapos szerzői átdolgozás következett, így a mű végleges formájában 1847. április 16-án került szólalt meg először.
Az ie. IX. században élt Éliás, azaz Illés próféta alakját és cselekedeteit a judaizmus, a kereszténység és az iszlám vallás is számon tartja, a Talmud, az Ószövetség és a Korán egyaránt ír róla. Malakiás héber próféta egyik jövendölése szerint pedig Éliás visszatérte fogja megelőzni a Messiás megérkezését. Az Ószövetség szövegein alapuló, német és angol nyelven is előadható, negyvenkét tételből álló oratórium két nagy részre osztható. Az első négy történet köré szerveződik, melyben a próféta megjövendöli a hároméves nagy szárazságot, meggyógyítja egy özvegyasszony haldokló fiúgyermekét, megöleti Baal papjait, s végül könyörgésével megnyitja az ég csatornáit. A második részben Éliás megvádolásának, menekülésének és mennybemenetelének lehetünk részesei. (Ez utóbbi momentumot idézi meg Ady Endre is Az Illés szekerén című versében.) A hatalmas zenemű során Éliás (bariton) szólama dominál, mellette – görög és barokk mintákra utalva – a tömeget megszemélyesítő kórus kap igazán jelentős feladatot. A további szólisták inkább epizód feladatokat kaptak. A bachi hagyomány újragondolására utal a recitatívók és a protestáns zenei formák alkalmazása is. Az Éliás egyértelműen drámai jellegű alkotás, nem csoda, hogy a muzikológusok egy része Mendelssohn által tervezett, de végül meg nem írt operának tekinti az alkotást. Akár egyetértünk ezzel az állítással, akár nem, az bizonyos, hogy Mendelssohn darabja a XIX. század oratorikus irodalmának kiemelkedő remeke.
Koncz Zsuzsa Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas előadóművész a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja. Zenekaros koncertjén a legismertebb és legmeghatározóbb dalai hangzanak el élőben. A műsor időtálló üzenetei a szabadságról, a szerelemről és az emberi lélekről szólnak. Különleges élmény minden zeneszerető számára.
Kökény Attila, Szenes Iván-díjas előadóművész és Rakonczai Viktor, Artisjus- és EMeRTon-díjas zeneszerző, zenei producer több mint egy évtizede alkotnak együtt. Közös munkájukat a közönség által is jól ismert és szeretett dalok fémjelzik, melyek ezen az estén is szerepet kapnak A meghitt hangulatú koncerten Kökény Attila érzelmekkel teli előadásmódja és Rakonczai Viktor kifinomult zenei kísérete különleges egységet alkot. Ez az este nem csupán egy koncert, hanem egy szívből jövő köszönet az édesanyáknak – egy elegáns, bensőséges zenei ajándék Anyák napjára.
A színpadon két igazi kedvenc, a humor, a zene és a klasszikus operett varázsa! Egy este, ahol nosztalgia, nevetés és felejthetetlen slágerek kelnek életre Oszvald Marika és Peller Károly előadásában az édesanyák tiszteletére. Egy könnyed, szórakoztató és szívet melengető est. A műfaj kedvelőinek és az idősebbeknek különösen ajánlott, de igazából bárki jól érezheti magát!
Kovács Kati Anyák napi koncert Dunaújvárosban – 14 év után újra a Kultik Mozi színpadán! A Kossuth-, Liszt Ferenc- és…
Kovács Kati Kossuth-, Liszt Ferenc- és Primissima díjas előadóművész Anyák napja alkalmából Vácon ad ünnepi szimfonikus koncertet. Legismertebb dalai szimfonikus…
A színpadon két igazi kedvenc, a humor, a zene és a klasszikus operett varázsa! Egy este, ahol nosztalgia, nevetés és…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
