A drámában Bernarda a külvilágtól elzárkózva él öt lányával, bezárva tartja anyját is, csak Poncia, a cseléd hordja a pletykát. A történet temetéssel indul, az apa halála után nyolc éves gyász vár rájuk és a Bernarda által megszabott szigorú hagyományokat kell követniük.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Friday, November 01 2019 7:00PM
Federico Garcia Lorca: Bernarda Alba háza
asszonyok drámája 2 részben
"Égni a vágytól és hallgatni róla - ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk."
Federico Garcia Lorca talán legjelentősebb műve a Bernarda Alba háza, amely az asszonyok drámája Spanyolország falvaiban alcímet viseli, nem véletlenül. „A költő megjegyzi, hogy e három felvonást hűséges dokumentumnak szánta.” – írja a dráma elején. Annak is nevezhetnénk, ha a mű megírásának körülményeit kutatnánk. Bernarda Alba alakját ugyanis valóságos személy ihlette: Frasquita Alba. A keménykezű özvegyasszony Federico Garcia Lorcáék házával szemben lakott családjával Asquerosaban, a költő nagybátyja kiszáradt kútjából hallgatta az Alba házban zajló dialógusokat és gyakran látta, ahogy a rácsos ablakok mögött megmozdulnak a függönyök.
A drámában Bernarda a külvilágtól elzárkózva él öt lányával, bezárva tartja anyját is, csak Poncia, a cseléd hordja a pletykát. A történet temetéssel indul, az apa halála után nyolc éves gyász vár rájuk és a Bernarda által megszabott szigorú hagyományokat kell követniük. „Úgy kell majd élnünk, mintha téglával falaztunk volna be ajtót, ablakot. Addig majd a kelengyéteket varrjátok.”
Sötét szoba, csend, rácsok az ablakokon, megrebbenő függönyök, leselkedő szemek, elfojtott vágyak, fojtogató légkör, feltörő indulatok, fülledtség, hőség, kényszerű, zsarnoki rendszabályok. Csak Adela, a legkisebb lány nem nyugszik bele sorsába: „Nem szokom meg! Nem akarok rabságban élni. Nem akarom, hogy elfonnyadjon a testem, mint a tiétek, nem akarok szobában megaszalódni. Holnap újra felveszem a zöld ruhámat, és kimegyek az utcára! Ki akarok menni innen!” Hét nő, hét különböző személyiség, akik szabadságra és szerelemre vágynak, s akiket egy közös sorsra ítélt a merev, természetes ösztönöket elnyomni akaró hagyomány és rend, ami végül tragédiához vezet. De a tragédia bekövetkezése sem hozza meg a feloldást. „ És nem akarok zokogást. Csend legyen! Akkor sírj, ha egyedül maradsz. Elmerülünk mindnyájan a gyász tengerében. Csend, ha mondom! Csend!”
A dráma kéziratának végén a június 19-ei dátum szerepel, s Federico Garcia Lorcát pontosan két hónap múlva gyilkolták meg a Bernarda élet ellenes eszméit követő és a szabadságot el nem tűrő falangisták.
Két kivételes hang találkozik egy meghitt estén, hogy az édesanyák tiszteletére igazán szívhez szóló zenei élménnyel ajándékozza meg a közönséget. Agárdi Szilvia és László Attila közös estjén a legszebb magyar dalok csendülnek fel érzelemmel, harmóniával és őszinte szeretettel átszőve.
Kovács Kati Kossuth-, Liszt Ferenc- és Primissima díjas előadóművész Anyák napja alkalmából Vácon ad ünnepi szimfonikus koncertet. Legismertebb dalai szimfonikus hangszerelésben, meghitt és emelkedett hangulatban csendülnek fel. A Művésznőt saját zenekara mellett a Monarchia Szimfonikus Zenekar kíséri. Lepjük meg együtt az édesanyákat egy felejthetetlen zenei élménnyel!
Koncz Zsuzsa Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas előadóművész a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja. Zenekaros koncertjén a legismertebb…
A színpadon két igazi kedvenc, a humor, a zene és a klasszikus operett varázsa! Egy este, ahol nosztalgia, nevetés és…
Kökény Attila, Szenes Iván-díjas előadóművész és Rakonczai Viktor, Artisjus- és EMeRTon-díjas zeneszerző, zenei producer több mint egy évtizede alkotnak együtt.…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
