A Kodály Filharmónia Debrecen 2013-ban nyerte el a debreceni közgyűlés által évente odaítélt Kölcsey Ferenc ösztöndíjat egy olyan új zenemű bemutatására, mely a „Kálvinista Róma” zenei hagyományaira (is) épít és a 2014-ben 476 éves Református Kollégium hagyatékát veszi alapul. Az alapgondolatot a Debreceni Református Kollégium levéltárában fellelhető, a diákok által a Református Énekeskönyv dallamaira írt alternatív szövegek és az eredeti, nagy hagyományú zenei anyag megtartása adják. Ez a koncepció a művet Carl Orff híres Carmina Buranájának közeli rokonává teszi, népszerűsítve egyben Debrecent, a kálvinista zenei tradíciót, valamint a Református Kollégiumot és mindenkori közösségét. A mű megírására Vajda János Kossuth-díjas zeneszerzőt, a Zeneakadémia kiemelkedő oktatóját, napjaink legelismertebb és legnépszerűbb zeneszerzőjét kérték fel, aki erős szálakkal kötődik Debrecenhez. Egyik legutóbbi ősbemutatója is a debreceni intézményes zeneoktatás 150 éves évfordulójára rendezett koncerten hangzott el, teljes életművének megőrzését pedig a Debreceni Református Kollégiumra bízta.
Már az önálló darabként is megálló virtuóz zenekari nyitány megadja a 70 perces mű alaphangulatát, hiszen a "Debrecenbe kéne menni" magyar népdal szimfonikus parafrázisával indul kalandozásunk a régi diákszövegek - de pontosabb ha így nevezzük: a korabeli diák-szleng - világában. Nem véletlen, hogy a szerző külön tételt szentel a bornak, illetve - már elnézést - a "csajozós" történeteknek, miközben nyakig merülhetünk a 17. század cseppet sem szemérmes diák- kifejezéseiben, sodró lendületű, mai füllel is abszolút hiteles, szinte a jelenkori "koleszokat" idéző hangulatában. A kantáta kifejezetten tonális, széles stiláris skálán mozgó, sok esetben egyenesen jazzes elemeket is felvonultató partitúrája gazdag tárháza a ritmikai rafinériáknak, a fenomenális hangszerelésnek. Külön jellegzetessége a darabnak, hogy rendkívül gazdag ütős arzenált vonultat fel. A Cantus firmus - a megtartó ének méltó debreceni társa a nagy előd, Carl Orff Carmina Buránájának, mely a kortárs zenétől esetleg idegenkedőket is meggyőzheti arról: Vajda János éppen hogy nem az elefántcsont-torony, sokkal inkább az élő, velünk együtt lélegző, nekünk szóló, valamennyiünk számára érthető és szórakoztató kortárs zene méltán elismert komponistája.
Hangversenyünk második részében csak a darab keletkezési évszámával látogatunk 1785-be, a könnyed hangvétel, a magas fokú virtuozitás Mozart K.467-es C-dúr zongoraversenyében is biztosítja az est szórakoztató jellegének folytatását. Elsőként a Szerző legnagyobb szabású versenymű-tételét hallhatjuk, kellemes szekvenciákkal, világosan vezetett fokozásokkal és klasszikus elvezetésekkel, hangulatosan csörgedező, finom zongorafutamokkal. Az alaphangnem és rokonainak biztonságát egy pillanatra sem veszítjük szem elől, a zongora sok esetben egyenrangú csevegő partnere a zenekar egyes szekcióinak. Visszafogott elegancia, roppant kellemes mozarti könnyűzene az első tétel, nem is beszélve az azt követő lassú igazi relaxációs hangulatáról. Szépen végigjárt gyönyörű gondolati ívek a pizzicato vonósok támpontjai felett, éneklő, lélegzően tág, nagy áttekintést nyújtó csodálatos dallamvezetés adja az igazi megnyugvás hangulatát, hogy befejezésül, a 3. tételben, a virtuóz mozarti világba ugorhassunk fejest. Vérbeli szerkesztési játék, a zenekarral összekacsintó zongora csillogása a harmóniai rafinéria magasiskolájával ellenpontozó fafúvókkal, izgalmas beszúrások és villámgyors riposztok szólista és zenekar közt, sok esetben váratlan harmóniamenetekkel és látványos - de soha nem a bizonytalanban folytatódó - irányokkal - nos, igazi szórakozató bécsi klasszikus lendület zárja hangversenyünket.
Két korszak, két - sőt ki tudja hány - zenei nyelvezet, ám egyetlen közös cél a legmagasabb szintű szórakoztatás estjén, április 11-én. A Mozart-mű szólistája Boros Mihály, a hangversenyen közreműködik továbbá: Balczó Péter, Bátki Fazekas Zoltán – ének, a Lautitia Gyermekkar (karigazgató: Nemes József), a Kodály Kórus (karigazgató: Szabó Sipos Máté),valamint a Csokonai Színház Énekkara (karigazgató: Gyülvészi Péter). Vezényel: Kovács László.
Műsor:
W.A. Mozart: C-dúr zongoraverseny K. 467
Vajda: Cantus firmus – A megtartó ének
Közreműködik:
Boros Mihály – zongora
Balczó Péter, Bátki-Fazekas Zoltán – ének
Lautitia Gyermekkar (karigazgató: Nemes József)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Csokonai Színház Énekkara (karigazgató: Gyülvészi Péter)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kovács László
