Magyar Elektra
Bornemissza Péter: Magyar Elektra
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2014. április 14. hétfő, 19:00
Bécsben, 1558-ban jelent meg Bornemisza Péter ifjúkori műve, melynek címe: Tragoedia magyar nyelven a Sophocles Electrájából. Tehát – közkeletű nevén – a Magyar Elektra. Ez az a mű, mely a magyar drámaírás épületében az első hatalmas oszlop. S mindmáig talán a legmagasabb. Alapvetés történt. Olyan alkotás született, mely minden időkre indíték és mérce lehetett volna.
De nem lehetett az. Mert végső kínjaiban vergődött a darabjaira szakított ország. A pusztulás, kallódás évtizedeiben annyi más értékkel együtt Bornemisza műve is eltűnt. A hagyomány termékenyítő folyama kiapadt. Ez a körülmény hosszú korszakok után érvényesítette csak valódi hatását. A magyar drámaírás – véleményem szerint – a XIX. század közepe táján vált el véglegesen a hagyománytól. (Meg kell jegyeznem: Madách a kivétel. De hiszen ő még ismerte az iskolai színház misztériumjátékait! És a Tragédia, egész kultúránkat ma is erősen motiváló műve éppenséggel a tradíció – és nem a frissen jelentkezett polgári konvenció – folyamatában helyezkedik el.) Ez a folyamat, a tradíció rejtett áramlása, melyet az elkallódott művek újrafelfedezése óta rekonstruálni tudunk, Bornemiszával és Balassival indul, az iskoladrámában képes kibontakozni két évszázadon át, érinti Madáchot, s különösképpen ismét életre támad Weöres Sándor színdarabjaiban.
De térjünk vissza Bornemiszához. Tőle tudhatjuk ugyanis, hogy a magyar drámában mit képes kifejteni a nyelvi erő. Tőle tudhatjuk, hogy mit képes megfogalmazni a drámaíró, ha a világról ítélete van. Mi magyarok tőle tudjuk először, hogy az alkotó személyisége és a mű egymástól nem különíthető el. Bornemisza volt az az ember, aki – egyes életíróinak ironikus megállapítása szerint – őszinteségi mániában szenvedett folyamatosan. Méltányos azonban, ha most leírjuk azokat a szavainkat, szókapcsolatainkat, melyek jelentésükben Bornemisza rögeszméjéhez igazodnak. Tisztesség. Az erkölcsi, cselekvésbeli kötelességek teljesítése. Meghajlás a felettünk álló szellemi akarat előtt. Jó lenne hinni, hogy ezek a fogalmak, e megtartó hagyományos értékek bennünket is megújulásra ösztönözhetnek.
Korrepetitor: Szabó Szilvia
Fény: Kovács Ferenc
Az előadás az Evangélium Színházzal együttműködésben jött létre.
De nem lehetett az. Mert végső kínjaiban vergődött a darabjaira szakított ország. A pusztulás, kallódás évtizedeiben annyi más értékkel együtt Bornemisza műve is eltűnt. A hagyomány termékenyítő folyama kiapadt. Ez a körülmény hosszú korszakok után érvényesítette csak valódi hatását. A magyar drámaírás – véleményem szerint – a XIX. század közepe táján vált el véglegesen a hagyománytól. (Meg kell jegyeznem: Madách a kivétel. De hiszen ő még ismerte az iskolai színház misztériumjátékait! És a Tragédia, egész kultúránkat ma is erősen motiváló műve éppenséggel a tradíció – és nem a frissen jelentkezett polgári konvenció – folyamatában helyezkedik el.) Ez a folyamat, a tradíció rejtett áramlása, melyet az elkallódott művek újrafelfedezése óta rekonstruálni tudunk, Bornemiszával és Balassival indul, az iskoladrámában képes kibontakozni két évszázadon át, érinti Madáchot, s különösképpen ismét életre támad Weöres Sándor színdarabjaiban.
De térjünk vissza Bornemiszához. Tőle tudhatjuk ugyanis, hogy a magyar drámában mit képes kifejteni a nyelvi erő. Tőle tudhatjuk, hogy mit képes megfogalmazni a drámaíró, ha a világról ítélete van. Mi magyarok tőle tudjuk először, hogy az alkotó személyisége és a mű egymástól nem különíthető el. Bornemisza volt az az ember, aki – egyes életíróinak ironikus megállapítása szerint – őszinteségi mániában szenvedett folyamatosan. Méltányos azonban, ha most leírjuk azokat a szavainkat, szókapcsolatainkat, melyek jelentésükben Bornemisza rögeszméjéhez igazodnak. Tisztesség. Az erkölcsi, cselekvésbeli kötelességek teljesítése. Meghajlás a felettünk álló szellemi akarat előtt. Jó lenne hinni, hogy ezek a fogalmak, e megtartó hagyományos értékek bennünket is megújulásra ösztönözhetnek.
Korrepetitor: Szabó Szilvia
Fény: Kovács Ferenc
Az előadás az Evangélium Színházzal együttműködésben jött létre.
Ajánlatunk
Az Apostol koncertjei különleges hangulatot teremtenek: a kiváló muzsikálás, a nosztalgia és a közös éneklés felejthetetlen élményt nyújt minden korosztály számára. A koncerten felcsendülnek a zenekar legismertebb slágerei, amelyek garantáltan emlékezetessé teszik az estét. Egy este, ahol a magyar könnyűzene legszebb dallamai és az időtálló slágerek várják a közönséget.
Egy felejthetetlen estére várjuk a közönséget a Balaton Színházba, ahol Oszvald Marika, Peller Anna és Peller Károly lép színpadra. A műsorban a legismertebb operett- és musicalslágerek csendülnek fel, a magyar zenés színház legkedveltebb dallamaival. Lehár, Kálmán és Huszka örökzöld művei mellett népszerű musicalrészletek is helyet kapnak az est során. Egy elegáns, szórakoztató és érzelmekben gazdag előadás, amely minden zeneszerető számára maradandó élményt nyújt.
A Kossuth-, Liszt Ferenc- és Primissima díjas Kovács Kati jubileumi koncertturnéra indul zenekarával abból az alkalomból, hogy idén 60 éve rendezték meg az első Táncdalfesztivált, melyet 1966-ban ő nyert meg. A koncerten a legismertebb slágerek mellett ritkán hallott dalok is felcsendülnek, megidézve a magyar könnyűzene elmúlt hat évtizedének legszebb pillanatait.
Ajánló
Mindenkinek vannak szokásai, de mikor válnak ezek függőséggé? Egy este, amely rólunk szól. Dr. Zacher Gábor őszintén, közérthetően és sok…
A Kossuth-, Liszt Ferenc- és Primissima díjas Kovács Kati jubileumi koncertturnéra indul zenekarával abból az alkalomból, hogy idén 60 éve…
A Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima-díjas Kovács Kati visszatér oda, ahol megnyerte az első Táncdalfesztivált, az Erkel Színházba. Oda, ahol…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!