„Népszerű lesz-e valaha, bajos volna eldönteni.” – írta beszámolójában Johannes Brahms D-dúr hegedűversenyéről a Pesti Napló egykori kritikusa. Az 1879-es lipcsei ősbemutató óta eltelt közel másfélszáz év alatt a hegedűs szakma és a közönség is egyértelmű választ adott erre a kérdésre. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. október 26. kedd, 19:30
Műsor:
Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77.
Brahms: III. (F-dúr) szimfónia, op. 90.
Közreműködik:
Bodor János – hegedű
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre
„Népszerű lesz-e valaha, bajos volna eldönteni.” – írta beszámolójában Johannes Brahms D-dúr hegedűversenyéről a Pesti Napló egykori kritikusa. Az 1879-es lipcsei ősbemutató óta eltelt közel másfélszáz év alatt a hegedűs szakma és a közönség is egyértelmű választ adott erre a kérdésre. Tény azonban, hogy a Joachim József ösztönzésére született versenymű nem ad lehetőséget az öncélú virtuozitásra, helyette zenei mélységeivel, tömörségével és monumentalitásával kárpótol. Nem meglepő, hogy a zeneszerző és a hegedűs között szoros barátság szövődött: Joachim ugyanis az elmélyült előadóművészek azon típusához tartozott, aki számára a zenei értékek előbbre valóak voltak, mint a felszínes csillogás. Ezek az erények jellemzik Brahms alkotói életművét is, és jelölik ki helyét a zenetörténet legnagyobbjai között. Nem csoda tehát, hogy a D-dúr hegedűverseny némileg meglepte a kortársakat, mivel túlzottan szimfonikus jellegűnek érezték, ráadásul az is kiderült, hogy a zeneszerző eredetileg négy tételesre tervezte. Nyitó tétele terjedelmében és koncepciójában beethoveni súlyú és terjedelmű, melynek során a szólóhangszer csak egy magvas zenekari bevezető után jut szerephez. A tételvégi szokásos kadenciát – a harmadikéhoz hasonlóan – Joachim komponálta, Brahms stílusához tökéletesen alkalmazkodva. A középső Adagio érdekessége, hogy főtémáját nem a szólóhegedű, hanem az oboa szólaltatja meg, a hegedű fantáziaszerűen bontja ki az anyagot a háromtagú szerkezet során. A záró Allegro giocoso – melyben tökéletes egyensúlyba kerül a szólista és a zenekar – ellenállhatatlan táncos, örömteli lendületével fogja meg a hallgatót.
Brahms négy szimfóniája közül a harmadik talányos alkotás. Noha hangneme F-dúr, zenei anyagának meghatározó részei mégis mollban szólalnak meg, tételei halk dinamikával érnek véget. Szerkezetében a klasszikus mintákat követi, ugyanakkor nyitó tételének témája – mintegy vezérmotívumként – végigkíséri a darab teljes folyamatát. Ez azért meglepő, mert Brahms alapvetően szembe helyezkedett a Berlioz, Liszt és Wagner által képviselt programzene jellegű motivikával. A darab értelmezése egymástól gyökeresen különböző előadásokat eredményezhet. A lírai, tépelődő hang azonban kétségtelenül a teljes partitúrát meghatározza. Az 1883-ban lezajlott bécsi premiert a magyar származású Richter János vezényelte, aki Beethoven Eroica szimfóniájához hasonlította az új művet. Mély, súlyos mondanivalója ellenére a közönség tetszéssel fogadta a szimfóniát, a kor tekintélyes kritikusa, Eduard Hanslick pedig egyenesen Brahms legjobb alkotásának minősítette. A harmadik tétel főtémája a hangversenypódiumokon kívül is egyedülálló karriert futott be, számosan feldolgozták, és az 1961-ben forgatott „Szereti ön Brahmsot?” című nagysikerű filmben is felhangzott.
– baljos –
Bodor János 1976-ban született Budapesten. Hatéves korában kezdett el hegedülni nagybátyja, Csámpai Lajos hatására. A Szabolcsi Bence Zeneiskolában Huszti József volt a tanára. 13 évesen felvételt nyert a Zeneakadémia különleges tehetségeket tanító Előkészítő Tagozatára, ahol Zs. Szabó Mária növendéke volt. Az egyetemi ágazaton Szenthelyi Miklós osztályában tanult. Diplomáját 1999-ben szerezte. Számos nemzetközi mesterkurzuson vett részt, díjazottja hazai és nemzetközi hegedűversenyeknek. 2001-től tagja a Nemzeti Filharmonikusoknak, 2008-tól koncertmestere a MÁV Szimfonikusoknak, 2014-től az Óbudai Danubia Zenekarnak. A Grazioso Kamarazenekar alapító tagja. 2019-től a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere. Szólistaként és kamaraformációk tagjaként számos rangos hazai fellépése van.
A Csepeli Munkásotthon és Művelődési Ház színpadán lép fel Kovács Kati, a Kossuth-, Liszt Ferenc- és Primissima díjas előadóművész. A magyar könnyűzene ikonja legismertebb slágereivel, különleges hangszerelésben, a Monarchia Szimfonikus Zenekar közreműködésével idézi meg hat évtizedes pályafutását. Meghitt, érzelmekkel teli koncertélmény Csepelen, a magyar zenei élet egyik legnagyobb legendájával.
Kökény Attila, Szenes Iván-díjas előadóművész és Rakonczai Viktor, Artisjus- és EMeRTon-díjas zeneszerző, zenei producer több mint egy évtizede alkotnak együtt. Közös munkájukat a közönség által is jól ismert és szeretett dalok fémjelzik, melyek ezen az estén is szerepet kapnak A meghitt hangulatú koncerten Kökény Attila érzelmekkel teli előadásmódja és Rakonczai Viktor kifinomult zenei kísérete különleges egységet alkot. Ez az este nem csupán egy koncert, hanem egy szívből jövő köszönet az édesanyáknak – egy elegáns, bensőséges zenei ajándék Anyák napjára.
Koncz Zsuzsa Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas előadóművész a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja. Zenekaros koncertjén a legismertebb és legmeghatározóbb dalai hangzanak el élőben. A műsor időtálló üzenetei a szabadságról, a szerelemről és az emberi lélekről szólnak. Különleges élmény minden zeneszerető számára.
A színpadon két igazi kedvenc, a humor, a zene és a klasszikus operett varázsa! Egy este, ahol nosztalgia, nevetés és…
Ismert dallamok, klasszikusok és személyes kedvencek csendülnek fel különleges zongoraátdolgozásban – bensőséges, közvetlen hangulatban.
Két kivételes hang találkozik egy meghitt estén, hogy az édesanyák tiszteletére igazán szívhez szóló zenei élménnyel ajándékozza meg a közönséget.…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
