Bánk bán
Huszonegyedik század eleji Bánk bán formálódik, amely megtartja a Katona József-i szándékokat és üzeneteket.
Huszonegyedik század eleji Bánk bán formálódik, amely megtartja a Katona József-i szándékokat és üzeneteket.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. április 6. szerda, 19:00
Legtöbb országnak van nemzeti drámája. Ahhoz, hogy egy nemzeti dráma létrejöhessen, kell egy nemzet, amelyet végveszély fenyeget, és kell egy nemzetéből kiemelkedő hős, aki megmenekíti azt a végveszélyből. Mármint, a nemzetet. Hogy a Bánk Bánból miért lett nemzeti dráma, amikor sem társadalmi végveszélyről, sem az onnan való kimenekítésről nem beszélhetünk, azt már nehéz lenne kideríteni. Már az is gyanús, hogy nemcsak nemzeti és „nemzetietlen” gondolatok csapnak össze benne erős kupacsattogtatással, de szerelmi civódások, hatalmi megütközések, és valós emberi vívódások váltakozó színhelye is egyben a színpad. A cselekmény menetét valamennyien ismerjük, erre most nem térnénk ki, hiszen, szándékaink szerint azt jószerével meg fogjuk tartani. Előadásunkban azonban sokkal nagyobb szerephez jutnak az emberi viszonyok, úgymint szerelem és szerelmi szenvedély, hűség – hűség hazához és hűség a szerelmeshez –, féltékenység (féltékenység a szeretett hitvesre és féltékenység a trónt bitorló idegen asszonyra), a szülői gond és aggodalom; ezzel szemben megjelenítődik az udvarban élő idegenek pazarló életmódja, az elkényeztetett unokaöcs ármánykodása, az élősködő hamis lapkeverése, ezek mellett a hatalomvágy, az olthatatlan vágy a paráznaságra, a féktelen dorbézolás, az ország vagyonának a széthordozása. Nem kell különösebb észjárás vagy élettapasztalat ahhoz, hogy erős párhuzamokat vonjunk a darabban történtek és az életünkben lejátszódó folyamatok között.
A darabot Zalán Tibor dramaturg és Szabó K. István rendező – sok éves közös munkálkodásuk a garancia erre – nem fogja aktualizálni, bár mindenki akaratlanul találhat (és talál is) áthallásokat színpad és mindennapi élet között. Aktualizálás helyett korszerűsítenek az alkotók, amit az idő kirágott a darab szövetéből, azt kivágják vagy megfoldozzák, az erős drámai vonalakat még jobban kiemelik, az elhagyható mozzanatokat pedig könyörtelenül el fogják hagyni.
Huszonegyedik század eleji Bánk bán formálódik a műhelyükben, amely megtartja a Katona József-i szándékokat és üzeneteket, de mozgékonyabbá, zsigeribben átélhetővé teszi őket a mai kor számára.
A darabot Szabó K. István rendezi, aki a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház főrendezője, művészeti vezetője majd igazgatója volt, jelenleg a nagyváradi Szigligeti Színház társulatának művészeti igazgatója.
Szereposztás:
II. ENDRE, a magyarok királya Presits Tamás
GERTRUDIS, a királyné Kovács Edit
OTTÓ, merani herceg, Gertrudis testvéröccse Czitor Attila
BÁNK BÁN, Magyarország nagyura Demeter András
MELINDA, a felesége Földesi Ágnes
SOMA, Bánk fiacskája Demeter Albert Péter
MIKHÁL BÁN, Melinda bátyja Mészáros Mihály
SIMON BÁN, Melinda bátyja Katkó Ferenc
PETÚR BÁN, a bihari főispán Bartus Gyula Jászai-díjas
MYSKA BÁN, a királyok nevelője Csomós Lajos
BÉKÉTLENKEDŐK, KÖPÖNYEGFORGATÓK, HASZONLESŐK Gulyás Attila, Vadász Gábor, Szabó Lajos
BENDELEIBEN IZIDÓRA, thüringiai leány Liszi Melinda
BIBERACH, egy lézengő ritter Tege Antal
TIBORC Jancsik Ferenc
RENDFŐNÖK ASSZONY Nagy Erika
RENDFENNTARTÓ, RENDBONTÓ Nagy Róbert
VENDÉG, egy idegen Janis Zoltán szh.
Gyerekkórus: Árvavölgyi Patrik, Borsos Dominika Regina, Csobán Fanni Edina,
Dani Balázs Sándor, Felföldi Emma Anna, Kiszely Lőrinc, Lipták Pikó Levente Vajk,
Miano Olívia Anna, Palotai Gitta Dóra, Varga Bence, Zsömbörgi Luca, Vadász Gábor
Zenészek:
Hegedű: Schäfer Szilveszter
Brácsa: Rácz Gyula
Nagybőgő: Bene Gábor
Két kivételes hang találkozik egy meghitt estén, hogy az édesanyák tiszteletére igazán szívhez szóló zenei élménnyel ajándékozza meg a közönséget. Agárdi Szilvia és László Attila közös estjén a legszebb magyar dalok csendülnek fel érzelemmel, harmóniával és őszinte szeretettel átszőve.
A Csepeli Munkásotthon és Művelődési Ház színpadán lép fel Kovács Kati, a Kossuth-, Liszt Ferenc- és Primissima díjas előadóművész. A magyar könnyűzene ikonja legismertebb slágereivel, különleges hangszerelésben, a Monarchia Szimfonikus Zenekar közreműködésével idézi meg hat évtizedes pályafutását. Meghitt, érzelmekkel teli koncertélmény Csepelen, a magyar zenei élet egyik legnagyobb legendájával.
Ismert dallamok, klasszikusok és személyes kedvencek csendülnek fel különleges zongoraátdolgozásban – bensőséges, közvetlen hangulatban.
A színpadon két igazi kedvenc, a humor, a zene és a klasszikus operett varázsa! Egy este, ahol nosztalgia, nevetés és…
Kökény Attila, Szenes Iván-díjas előadóművész és Rakonczai Viktor, Artisjus- és EMeRTon-díjas zeneszerző, zenei producer több mint egy évtizede alkotnak együtt.…
Koncz Zsuzsa Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima Primissima díjas előadóművész a magyar könnyűzene egyik legnagyobb alakja. Zenekaros koncertjén a legismertebb…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!